2017 nyarán ismét módosul a Munka Törvénykönyve
2017 nyarán ismét módosul a Munka Törvénykönyve (Mt.) – ezúttal a munkaidő-szervezés tekintetében.
A legfontosabb változások:
2017 nyarán ismét módosul a Munka Törvénykönyve (Mt.) – ezúttal a munkaidő-szervezés tekintetében.
A legfontosabb változások:
-
Változik a „munkanap” és a „hét” fogalma, ráadásul ezektől sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet majd el. A törvényjavaslat szerint „munkanap”: a naptári nap vagy megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható; „hét”: a naptári hét vagy megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. Tehát a jogalkotó nem a munkáltató működését, hanem a munkarendet jelöli meg, mint a munkaidő megszervezésének alapvető jogintézményét.
-
A jövőben nem csak a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját kell írásban meghatározni és közzé tenni, hanem a munkaidő-keretben meghatározott teljesítendő munkaidő tartamáról is írásban tájékoztatni kell a munkavállalót.
-
További fontos változás lesz, hogy amennyiben azt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap lehet a munkaidő-keret és az elszámolási időszak tartama. Bár ezt elsősorban a módosítás hatályba lépését (várhatóan 2017. július 1.) után induló munkaidő-keretre (elszámolási időszakra) lehet majd alkalmazni, kollektív szerződés elrendelheti a folyamatban lévő munkaidő-keret/elszámolási időszak meghosszabbítását is.
-
A 36 hónapos munkaidő-kerettel kapcsolatban a törvényjavaslat a munkavállalók védelme érdekében csak kollektív szerződésben biztosít eltérést attól az általános szabálytól órabéres díjazás esetén, hogy a munkavállaló havonta egyenletes bérezésben részesüljön a legfeljebb harminchat hónapos munkaidőkeret, illetve elszámolási időszak alkalmazása esetén.
-
A törvényjavaslat pontosítja az általános munkarend fogalmát az egységes jogértelmezés érdekében és egyértelművé teszi az egyenlőtlen-munkaidőbeosztás esetköreit.
-
A munkaidő-beosztás közlése tekintetében a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a beosztást a munkáltató legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
-
A már közölt munkaidő-beosztás megváltoztatása tekintetében a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja (egyoldalúan). A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló kérésére vagy hozzájárulásával is módosíthatja. Ezen új szabályokat a módosító törvény hatályba lépését (várhatóan 2017. július 1.) követően közölt munkaidőbeosztás tekintetében kell alkalmazni.
-
Bár a napi és a heti munkaidő maximális mértéke érdemben nem változik, nagyon lényeges változás lesz, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát a) a munkaidő-keret időszakán / elszámolási időszakon, vagy, b) ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – kollektív szerződés rendelkezése szerint – tizenkét hónapon belül átlagban kell figyelembe venni.
-
A törvényjavaslat pontosítja a heti pihenőnap és heti pihenőidő fogalmait és elrendeli, hogy a heti két pihenőnap heti pihenőidő) nem „megilleti” a munkavállalót, hanem ezeket a munkaidő-beosztásban kell szerepeltetni. Az is egyértelműsítésre kerül, hogy a megszakítás nélküli, a több műszakos és az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot kell beosztani.
- A törvényjavaslat érinti a szabadságkiadás szabályait is: egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztás szerinti munkanapon mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Tehát egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadásakor a munkavállaló a munkaidő-beosztás szerinti teljes munkanapra mentesül óraalapú elszámolás esetén isa rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól
Forrás: https://munkajogiblog.hu
Hasznosnak találta írásunkat?
Akkor ossza meg, hogy másokhoz is eljusson az üzenet!
Pesti könyvelő - A vállalkozó-barát könyvelő iroda
Kövessen minket a közösségi médiában is!
. 
. 