Tel.: 06/70-604-7888


Cím: 1185 Budapest, Nagybánya u. 54.

A szabadságot az esedékesség évében ki kell adni!

2017-11-20

A munka- és pihenőidő szabályai közül a szabadság kiadásának, nyilvántartásának szabályai kiemelt jelentőséggel bírnak. Számos vállalkozás azonban nem veszi komolyan a törvényi rendelkezéseket, aminek akár bírság-, illetve kártérítési következményei is lehetnek. Az sem zárható ki, hogy munkabaleset esetén annak előidézéséért a munkáltató akár büntetőjogi felelősséget is fog viselni. 

 

 

A szabadság kiadása a munkáltató felelőssége


A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Kiadásáért minden esetben a munkáltató a felelős. 

A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb 2 részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Fontos ezzel összefüggésben is tudni, hogy a szabadság ki nem adása esetén nem lehet arra hivatkozni, hogy a munkavállaló a saját rendelkezési állományában lévő 7 munkanap (vagy annak arányos része) kiadását nem kérte. 


A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

 


A szabadságot – a munkaviszony megszűnésének esetét kivéve – nem lehet megváltani. Ilyen esetben, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt pénzben meg kell váltani. A fordított helyzetben – azaz ha az arányosnál több szabadság került kiadásra a munkavállaló részére – az új Mt. már nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató a különbözetre kifizetett munkabért visszakövetelje.

 

A 14 egybefüggő nap kiadása

A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. 

Amennyiben a munkáltató erre nem fordít figyelmet, és nem köt – lehetőség szerint írásban – megállapodást, jogsértést követ el, amit a munkaügyi felügyelet is bírságolhat. Ajánlott tehát minden naptári évben írásban megállapodni a munkavállalóval. Amennyiben pedig valamely évben ezt elmulasztottuk, a következő évben a felek írásban rögzíthetik, hogy az előző évben ez a megállapodás megtörtént.

 

A szabadságot esedékességének évében kell kiadni

A szabadságot, főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni. Ez alól a törvény ad néhány kivételt. 

▪ A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-éig adhatja ki. A munkaviszony legelején ugyanis a törvény munkavégzésre és nem pihenésre ösztönzi a munkavállalókat. 
▪ Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot. E szabály alkalmazásával a szabadság kiadása 2018. január 8. napjáig tolható ki.
▪ A munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – az életkori pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Ennek értelmében ez a maximum 10 munkanap tárgyévet követő év december 31. napjáig adható ki. 

A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a törvényben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni.

 

A rendes szabadság mértéke, számításának és kiadásának módja

Az alapszabadság 20 munkanap, amely az életkor előrehaladtával

  • 25. életévétől plusz egy
  • 28. életévétől plusz kettő
  • 31. életévétől plusz három
  • 33. életévétől plusz négy
  • 35. életévétől plusz öt
  • 37. életévétől plusz hat
  • 39. életévétől plusz hét
  • 41. életévétől plusz nyolc
  • 43. életévétől plusz kilenc
  • 45. életévétől plusz tíz munkanap szabadságot jelent.

A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben a meghatározott életkort betölti.

Forrás: adozona.hu, Munka törvénykönyve

 

 

Hasznosnak találta írásunkat?
Akkor ossza meg, hogy másokhoz is eljusson az üzenet!

 

 

 

 

Pesti könyvelő - A vállalkozó-barát könyvelő iroda
Kövessen minket a közösségi médiában is!